A Fidesz-KDNP két képviselője, a frakcióvezető Lázár János, illetve Mátrai Márta jegyzik azt kormánypárti törvényjavaslatot, amely az Alkotmányt módosítva megváltoztatná az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési és választási gyakorlatát. Ezért mára civil szervezetek össztüzet zúdítottak a kormánypártokra. Kérdés, ez mire lehet elég.

Mint az egyik tiltakozó szervezet, az Eötvös Károly Intézet állásfoglalásában olvasható: "a benyújtott alkotmánymódosító javaslat a frakciók létszámarányához igazítja a jelölőbizottság összetételét. Ezzel ugyanannak a politikai erőnek lesz joga alkotmánybírót jelölni, amely egymaga meg is tudja választani. (...) a kormánytöbbség az ellenzéki erők teljes figyelmen kívül hagyásával jelölheti és választhatja meg a neki tetsző személyeket".

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa - ráerősítve a Nyilvánosság Klub azon állítására, amely szerint "a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik" - részben az idő rövidségével magyarázta, hogy keveset tehetnek a törvény megváltoztatása ellen, azt ugyanis jövő héten elfogadhatja az Országgyűlés kétharmados kormánytöbbsége.

"Igyekszünk minden kompetens személyt megszólaltatni a hátralévő néhány napban" - mondta az MHB-aktivista. Ha nem sikerül a civilek és szakmai szereplők érveivel hatni a kormánypártokra, legelőször is kérik Sólyom László köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság egykori elnökét, foglaljon állást az ügyben, és ugyanebből a célból megkeresnek Fidesz-közelinek tartott régi alkotmánybírákat, álljanak ki a taláros testület függetlenségének védelmében.

Tóth Balázs megemlítette, hogy nincs olyan nemzetközi fórum, amelytől jogorvoslatot lehetne kérni ebben a kérdésben, bíznak a Fidesz-KDNP politikusainak a belátásában. Mivel a beterjesztett törvényjavaslat az Alkotmányról szóló törvényt is módosítaná, arról nem kérhető előzetes alkotmánybírósági normakontroll. A későbbiekben viszont már kérhető lesz ez az eljárás az alkotmánybírák jelölésével kapcsolatban.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ, többek között az ő honlapjukon olvasni a civilek tiltakozásáról) szerint elsősorban azért fontos a mostani kiállás, mert az Alkotmánybíróság függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. A fentiek mellett a Transparency International és a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Helsinki Bizottság is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett közzé az ügyben.

A STOP kéréssel fordult a kormánypártokhoz is, hogy meghallgassa a jogvédők reakcióira adott válaszukat, de nem jeleztek vissza.
 

forrás