A csernobili atomkatasztrófával kapcsolatban írtam, hogy megoldás lehet a megújuló energiák bölcs használata. A megfelelő erőmű kiválasztása azonban nem egyszerű.

Ez nem olyan egyszerű, mint aminek látszik. Erre nagyon szép példa Venezuela, ahol az energiatermelést nagyrészt vízerőművekre alapozták. A szokatlanul erős el niño jelenség, valamint a politikai instabilitás miatt (elképzelhető szabotázsok és a karbantartások elmaradása) együttesen igen komoly energiahiányt okoztak.

Az elektromos hálózat jellemzője, hogy a betáplált és elfogyasztott fogyasztott energia minden időpillanatban egyensúlyban kell legyen. Ennek az oka, hogy az elektromos energia tárolására nincsenek gazdaságos módszerek ipari méretekben, bár háztartási méretekben az akkumulátoros tárolás megoldható.

Napelem

A napelemes megoldások előnye az egyszerű kialakítás (egy egyszerű lap), azonban igen értékes, nagyrészt politikailag instabil területekről beszerezhető anyagokat tartalmaz. Ha a telepítése háztetőkre történik, a telepítés környezeti terhelése minimális, azonban a naperőműparkok földterületeket vonnak ki a termelésből, vagy vesz el a természetes élővilágától.

A naperőművek termelt teljesítménye nagy mértékben függ a pillanatnyi megvilágítástól. Ezért a nap járása szerint kiszámítható tendenciával termel, azonban ettől a tendenciától nagymértékű eltéréseket okozhat az időjárás. Felhős időben jelentősen csökkenhet a termelés, különösen a reggeli és esti órákban, a derült éghez képest.

Szélkerék

A szélerőművek (most maradjunk a legelterjedtebb vízszintes tengelyű erőműveknél) hatalmas területeket fogadnak el, a táj képét jelentős mértékben meghatározzák. Tömeges telepítés esetén a széljárást megváltoztathatják.
A működése a napelemekhez hasonlóan az időjárástól függ.

A nagyméretű lapátok meghibásodás esetén komoly balesetet okozhatnak, illetve az állatvédők szerint a vonuló madarak között komoly pusztítást végeznek.

A nagy méretű torony és lapátok miatt a beruházás kezdeti költségei és környezetterhelése magas. Az, hogy ezt a teljes élettartama alatt ellensúlyozza-e a széndioxid mentes termelése vita tárgyát képezi.

Vízerőművek

A vízerőművek a nagy tároló medence miatt egyben árvízvédelmi létesítmények is. A termelésük viszonylag szabadon szabályozható, ennyiben határozottan az előzőeknél kedvezőbben üzemeltethető

A hátránya a szükséges duzzasztógát, mögötte pedig a nagy méretű tárolómedence, ami gyakran értékes területeket foglal el. Elég, ha az Egyiptomi Nasszer tóra gondolunk, amely, értékes régészeti lelőhelyeket és lakóterületeket árasztott el.

A Három-szurdok-gát miatt Kínában 1,3 millió embernek kellett elhagynia otthonát, kulturális és természetes emlékhelyek kerültek víz alá, a folyó ökoszisztémája nagy mértékben megváltozott.

A nem megfelelően tervezett, kivitelezett vagy üzemeltetett gátak bizony komoly veszélyt jelentenek a körnéken lakókra. A popkultúrában talán a legismertebb eset, amikor szövetséges bombázók a Német ipari területeken található duzzasztógátak lerombolásával akasztották meg a termelést (Chastise hadművelet). A polgári áldozatok számára vonatkozó becslések eléggé hozzávetőlegesek, de a hivatalos 2000 alatti számot érdemes forráskritikával fogadni.

A kínai Banqiao gát átszakadásakor 171 ezer ember halt meg, ennél sokkal több lett hajléktalan.

Atomenergia

Az atomerőművek eddigi balesetei eltörpülnek a vízerőművi balesetek mellett. Abban nem szeretnék állást foglalni, hogy a jövőben mi fog történni. Erre Kasszandra vagy Nostradamus hivatottabb.

Az atomenergiával kapcsolatban jóval nyilvánvalóbb kérdés, hogy az üzemelés során keletkező több ezer évig veszélyes hulladékokkal mi legyen. A legrégibb többé-kevésbé épen maradt épületek a piramisok, azonban ezeket is többször kifosztották. Hogyan lehet úgy tárolni ezeket a veszélyes anyagokat, hogy a későbbiekben bekövetkező természeti és társadalmi változások hatására se váljanak hozzáférhetővé, ismét veszélyessé. Ne ássák ki kíváncsiságból vagy rosszindulatból.

A tórium alapú atomerőművek még erősen kísérleti fázisban vannak, azonban jóval kisebb egységteljesítménnyel is építhető gazdaságos erőmű, mint urán esetén, illetve egyes elképzelések szerint a szabályozása is könnyebben megoldható (nem csak alaperőműnek használható), azonban pillanatnyilag nincsen működő egység, illetve az üzemi hőmérséklete olyan magas, hogy a tervezés során komoly kihívásokat jelent. A keletkező nagy aktivitású hulladék mennyisége az urán alapú erőművekhez képest töredéke egy MWh előállított energiára vonatkoztatva.

Összefoglalás

A fentiekből  látszik, hogy a most elérhető nem kémiai égés alapú technikák még messze vannak a tökéletestől (a szén/olaj/gáz alapú erőművek is, de abban szerintem van egyetértés, hogy ezek részarányát vissza kell szorítani).

A megújuló energia terjedésén kívűl az akkumulátoros autók terjedése is módosítja az elektromos hálózat eddigi üzemmódjait.

A fentiek alapján nyilvánvalóan újra kell gondolni az elektromos hálózat szabályozási módszereit. Az energia tárolására megoldás lehet a szivattyús megoldás, amikor egy magasan lévő tóba szivattyúzzák a vizet, amikor energia felesleg van a hálózatban, csúcsidőben pedig ezzel a vízzel hajtanak generátort. A megoldás hátránya a nem igazán kedvező hatásfok, illetve, hogy egy hol megjelenő, hogy eltűnő tó nem optimális élettér. Ezek miatt csak néhány megépült példányról tudok. A korábban Magyarországon a Prédikátorszékre tervezett beruházás is a jövő ködébe veszett, bár valószínű, hogy az ország egyik legszebb helyét előbb utóbb így is úgy is előbb utóbb eldózerolják és a tetején kialakítják az energia tároló tavat.

A megoldás a következő időszakban egészen biztosan a hagyományos és a megújuló technikák egymás mellett való használata. Hosszabb távú becslésre felelősséggel nem lehet vállalkozni.

A kérdés komolyságát mutatja, hogy 1016. május 8-én Németországban napsütéses, szeles idő volt. A szél és naperőművek annyi energiát termeltek (erre a szolgáltatónak átvételi kötelezettsége van), hogy a szolgáltató fizetett a fogyasztóaknak a fogyasztásért, mert a megtermelt energia több volt, mint a szükséges. Ugyan akkor ezek az eszközök egy szélcsendes éjszakán semmit nem termelnek (A nulla termelés elvi, mert Németország teljes területére kiterjedő szélcsend valószínűleg nagyon ritka).

Az itt nem tárgyalt, de a termelés oldalon végzett fejlesztéseknél hatékonyabb módszer az energiaproblémák kezelésére a fogyasztás csökkentése. Ennek módszerei:

• Az épületek hőszigetelése és a hőcserélős szellőző rendszer beépítése.
• A korszerű (még kiforratlan) LED világítás elterjedése.
• Forgalom szervezési módszerekkel a közlekedés optimalizálása (a dugók visszaszorítása)

Ezzel a három ponttal az országos energiafogyasztás a töredékére csökkenthető, azonban az első két pont esetén még a magas beruházási ár a 3. esetén a politikai vezetés ellentétes törekvései nehezítik az előrelépést.

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!