A jogállamiság egyik legalapvetőbb alapelve, hogy a szabály nem ismerete nem mentesít annak betartása alól.

Ez rendben is van így. hiszen ha elég lenne annyit mondani, hogy nem tudtam hogy van ilyen szabály, az egész rendszer összedőlne.

Nézzük a részleteket

Nálunk kutyáknál ez sokkal egyszerűbb. Mi egy törvényt ismerünk: Az erősebb kutya B… (A gazda rácsapott a mancsomra). Fellebbezésnek helye nincs. Ezt az emberek ököljognak hívják, és lenézik (na erre még visszatérünk)

Akkor kezdjük el megvizsgálni Magyarország jogrendszerét:

• A legmagasabb szinten van Magyarország Alaptörvénye, amely 2011, április 25. óta több módosításon ment keresztül.
• Az Országgyűlés további törvényekkel szabályozza az ország működését.
• A törvényeket minisztériumi és önkormányzati rendeletek egészítik ki.

A törvények és minisztériumi rendeletek a Magyar Közlönyben az önkormányzati rendeletek a helyi szokásoknak megfelelően, újságban vagy az Önkormányzat épületében kifüggesztve, kisdobos által kidobolva stb. kerülnek kihirdetésre.

Az Országgyűlés  2016 tavaszi ülésszakának 13 és fél ülésnap alatt 68 törvényt módosítottak.

Ez mit jelent?

Akkor most kérem, hogy tegye fel a kezét, akinek jár a Magyar Közlöny.

Ki tudja, hogy Budapest XIV kerületében mi a szokásos módja az Önkormányzati rendeletek kihirdetésének?

Hogy ez miért probléma? Mert a halandó embernek esélye sincsen arra, hogy a rá vonatkozó törvényeket, rendelkezéseket megismerje.

Amikor még fiatalabb voltam, a szájkosár használatának szabályait az önkormányzatokra bízták. Most egy kirándulás során, amikor a Gazdák megálltak egy feketelevesre honnan kellett volna tudnom, hogy a kocsiból való kiszállás előtt fel kell-e vennem a szájkosarat?

A Corpus Juris („A jog írott teste”) egyes becslések szerint 45 000 (negyvenötezer) oldal. Ez a polcon hozzávetőleg 3 méter helyet foglalna el. Kérem tegye fel a kezét, aki egy ekkora anyagot képes megtanulni és fejben tartani, a változásait nyomon követni.

Ezt bizonyos esetekben az egyéb, a polgári jog tárgykörébe tartozó szerződések és üzletszabályzatok is árnyalják. Például, ha felszállok a HÉV-re vonatkozik rám a BKV üzletszabályzata, amit állítólag „ráutaló magatartással” elfogadok. A HÉV-en azonban csak az Üzletszabályzat kivonata tekinthető meg (amely kivonat néhány lényeges pontban eltér az Üzletszabályzattól). Most akkor, ha HÉV-re akarok szállni, akkor menjek be a Kertész utcai központba, olvassam el az üzletszabályzatot, jöjjek vissza és szálljak fel a HÉV-re?

Ha a lakásba be van vezetve a áram, akkor a szolgáltató az MSz1:1993 szerint 230V vagy 400V/230V feszültséget szolgáltat. Ki ismeri a vonatkozó szabványt?

A vonatkozó szabályok szerint, aki meg akarja ismerni a szabványokat (amelyek „műszaki törvények”) meg kell vásárolni azokat (van belőlük bőven).

Jól van ez így?

Ez így összességében már visszavezet az alap kérdéshez:

Helyes irányelv-e, hogy a szabály nem ismerete nem mentesít? Van esély arra, hogy az egyszerű ember ismerje a rá vonatkozó törvényeket?

Ezt most komolyan egy kutyától kérdezitek? Én összegyűjtöttem a megismerendő jogforrások egy részét. Ha ezt meg tudjátok tanulni, akkor igen, jól van ez így, ha nem, akkor valami nem stimmel.

Az ököljog a kutyáknak való?

Ha valaki nem hajlandó az írott jogot figyelembe venni (Tudjátok 45 000 oldal), ahhoz rendőrt hívnak, akinek joga van kényszerítő eszközöket alkalmazni. Amennyiben a delikvens erősen ellenáll, akkor hívják a TEK-et, amely akár tankot is igénybe vehet. Mi ez, ha nem az írott jog visszavezetése az ököljogra?

Ki lehet jelenteni, hogy igazából a kutyák és az emberek érvényben lévő jogrendszere között a legnagyobb különbség a felhasznált papír mennyisége.

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!