A Market Garden hadművelet
A szövetséges erők 1944. szeptemberére eljutottak Hollandiáig. Az utánpótlási vonalak megnyúltak, az utánpótlás akadozott, az egységek leharcoltak voltak.
Az egyik híd
A front túloldalán német elitalakulatok vártak feltöltésre.
A Patton tábornok elképzelése szerinti széles fronton való támadáshoz nem volt elegendő utánpótlás. Patton és Montgomery egyaránt a saját frontszakaszáról kiinduló támadás mellet érvelt. A későbbi amerikai elnök Eisenhower Montgomery terve mellett tette le a voksát. A terv az volt, hogy egy merész támadással elvágják a Rhur vidéket Németországtól, ezzel az ipar és bányászat nagy részét elérhetetlené teszik. Abban reménykedtek, hogy így akár az év végéig befejezhetik a háborút.
A terv lényege az volt, hogy a hidakat deszantosok elfoglalják és a támadást vezető harckocsik kényelmesen átmasíroznak rajtuk.
A gyakorlat mást hozott. A tervet két hét alatt hozták össze. Nem volt lehetőség minden tényező figyelembe vételére. Ez később a terv bukásához vezetett.
Mivel a hidakat erősen őrizték és beépített területeken voltak (a puszta közepére vajon miért nem tesznek hidakat?) a légideszant egységek a hidaktól viszonylag távol tudtak földet érni. A német védőknek volt idejük készülni az érkezésükre.
Mivel kevés idő állt rendelkezésükre olyan eszközöket használtak, ami éppen rendelkezésre állt. Ez olyan anomáliákat okozott, hogy több rádió nem, vagy nem a megfelelő hullámhosszon működött. A brit csapatok sivatagi körülményekre tervezett rádiókat kaptak, amit városban csak korlátozottan tudtak használni.
A felderítés és az ellenállás adatait egyszerűen nem vették figyelembe.
Egy ismeretlen angol katona sírja
A páncélos támadás szinte azonnal megakadt, amikor német tüzérek az egyetlen szóba jöhető úton elkezdték kilőni a harckocsikat. Mire a légierő a tüzérséget semlegesítette már több órás késében voltak.
Egy lezuhant repülőgép roncsai között a támadás terve az ellenség kezébe került, így a védelmét célzottan tudta megszervezni.
A támadás teljes kudarccal végződött. a szövetségesek hozzávetőleg 15 00 míg a németek 10 000 embert vesztettek. Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy az amerikaiak mind az emberveszteséget, mind az elvesztett technikát könnyedén tudták pótolni, addig a német hadigépezetek a képzett katonák és a kilőtt tankok szinte pótolhatatlanok voltak. Ebből a szemszögből a támadás sikeresnek tekinthető.
Mongomery a tervet jónak tartotta és a véleménye szerint akár sikeres is lehetett volna, ha minden támogatást megkap amit kér.
Történelemben a miletvolnaha kérdések értelmetlenek, azonban álljunk meg annál a momentumnál, hogy a harckocsiknak egy szűk úton kellett volna felvonulni. Ez a kudarc biztos záloga, mert az ellenség tudja hol kell támadni, és egy jármű sérülése az egész hadoszlopot megállítja.
Emlékezzünk azokra a bátor emberekre, akiket a gyáva politikusok küldtek meghalni 72 évvel ezelőtt
Az esetből készült a lehetőségekhez képest pontos, de az alkotói fantáziának is tág teret engedő A híd túl messze van című film
Szólj hozzá!
Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!