Budapesten teljesen természetes hogy az ember visz magával annyi aprót, hogy a nadrág leszakad róla, mert ismeretlen területen bármikor bele lehet futni egy jó kis fizető parkolós övezetbe. A hivatalos verzió szerint ez a forgalom szervezését segíti azzal, hogy a parkolóhelyeken a járművek cserélődését gyorsítja.

A probléma

Ez ez állítás önmagában nem tartalmazza az igazság minden szirmát. A fizetőparkolási övezeteknek vannak súlyos mellékhatásai:

• A fizetős övezetekben vannak olyan szolgáltatások, amelyet az ember nem önként vesz igénybe. Például a Budapesten a Markó utcában a bíróság.
• A fizetős területen működő vállalkozások megközelítése körülményesebb.
• Bizonyos esetekben felmerül, hogy a parkolótársaságok gyakrabban tévednek az ügyfél kárára, mint a sajátjukra
• A fizetős területeken megnő a tömegközlekedés terheltsége.
• Sokan a parkolnak a fizető övezetek peremén, ami ott tumultust okoz

Akkor most kezdjük el kirészletezni:

Tételezzük fel, hogy a Markó utcában van dolgom. Autóval elmegyek (Délután még máshova is mennem kell) a Közvágóhídig. Ott leparkolok. Na és esek egyet pofairányba. Ott bizony ez nem fog sikerülni. Az összes parkolóhely foglalt. A környéken három nagyáruház van. Hatalmas parkolókkal, azonban (érthető okokból) mind fizetőssé tette a parkolást, a közpénzből fenntartott parkolóhelyek száma pedig messze nem fedezi az igényeket. Tehát jobb híján elmegyek a Kelenföldi pályaudvarig és egy villamos helyett két metróval közelítem meg az úti-célomat.

Vajon mikor vezetik be a Közvágóhíd környékén a fizető parkolást, hiszen ez az állapot tarthatatlan.

Ha bevezetik, akkor az új zóna peremén fogy ugyan ez az állapot előállni, tehát a fizető patkoló övezetek bevezetése egyben gerjeszti azok terjedését is. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a P+R parkolókat ahelyett, hogy fejleszenék, még a meglévőket bevonják a fizetős övezetekbe, a kép azonnal tisztábbá válik, hogy a forgalomszervezés nem szerepel az elsődleges célok között.

A budapesti példa kiválóan mutatja, hogy a fizetős parkolás önmagában nagyon kevés dolgot old meg. Természetesen a dolog nem ördögtől való, de ki kell építeni a kiépítendő infrastruktúrát hozzá.

Megoldási javaslatok

A bíróságok, és hasonló „nem önként igénybe vett szolgáltatást” vigyék ki a fizetős övezetekből. Ezzel tehermentesítsék a belvárost. Arról nem is beszélve, hogy a pillanatnyilag használt muzeális jellegű épületek a korszerű igényeknek még átalakítás után is csak módjával felelnek meg

Legyenek nagy méretű ingyenes parkolók a metróvégállomások közelében. Ez pillanatnyilag nem adott. Az Örs vezér tere környékén a lehetséges parkolókat beépítették (Sugár, Árkád, Ikea), a maradék fizetőssé tétele folyamatban van. Az Europark parkolója (igaz másik metróvonalon, de akartam pozitív példát is írni) azonban (még) használható P+R-ként. Az összes metróvonal mellet fel kéne deríteni olyan területeket, amelyek erre a célra alkalmasak és lehetővé tenni, hogy az autósok át tudjanak szállni a tömegközlekedésre.

A parkoló övezetekben az első 15 perc parkolás legyen ingyenes. Sokkal nagyobb a pszichológiai különbség a 0 és 200 Ft között mint a 200 és 400 Ft között, tehát várhatóan nagyobb pörgést lehetne így generálni.

Ennek egy másik feltétele, hogy a közbiztonságot olyan szintre kéne emelni, hogy az autós reménykedhessen benne, hogy az autóját megtalálja ott és és abban az állapotban ahogy hagyta. Egy rendőr pár éve azt mondta, hogy nem az a kérdés, hogy ellopják-e az autómat, hanem az, hogy mikor…

A tömegközlekedés fejlesztése. Ez nem feltétlenül nagyon drága dolog, de tartalmaz olyan tételeket, amelyek az ember közérzetét javítják. Többször voltam jegyellenőrzés alanya. Olyant azonban nem láttam, hogy az ellenőr (vagy közteres, esetleg egyéb, a jegyellenőrt kísérő fegyveres) egy nagy hangú társaságot igazoltatott volna, különösen, ha nyilvánvalóan a két nagy magyarországi kisebbség bármelyikéhez tartozott. Ha az utasokat egyformán kezelnék, már önmagában annak is lenne hangulat javító hatása.

A metró bejáratánál a biztonsági őrök állapota is gyakran hagy kivetnivalót maga után. Volt olyan, hogy adtam neki egy százast, mert mind a megjelenése, mind az „illata” alapján azt hittem, hogy hajléktalan (a 100-ast meggyőződésem ellenére csak azért adtam, hogy minél kevesebbet keljen szagolnom). Tisztáztuk a tévedést, megtekintette a jegyemet, a 100-as megmaradt.  (Ez vajon happy end?)

A cikkből szándékosan hagytam ki olyan legenda elemeket, hogy vannak akik olyan helyekről és időpontokról kapnak büntetőcédulát, ahol soha nem jártak, illetve ha az ember bizonyítani tudja, hogy nem járt az adott területen, az adott időben a parkolótársaság közli, hogy azt kell bizonyítani, hogy az autó nem járt ott.

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!