A történelemkönyvekből mindannyian fejből fújjuk:

1942. december 7-én a japán anyahajókról felszállt repülőgépek orvul megtámadták a pearl harbori amerikai flotta-támaszpontot.

Azért lássuk be a támadás több okból sem lehetett annyira váratlan. Japán terjeszkedett. A korábbi hódításaira hivatkozva az Egyesült államok fokozatosan megszakította a kereskedelmi kapcsolatokat a szigetországgal, ami komoly nyersanyaghiányt okozott. Az erős fegyverkezés és a hódításokhoz felduzzasztott hadsereg pedig fokozta a problémát. Mivel Japánnak nem volt kereskedelmi partnere, aki képes lett volna a kieső nyersanyagokat pótolni, a további hódítások mellett döntött.

A hódítások útjában állt azonban az Egyesült Államok flottája. A terjeszkedés alapfeltétele volt az amerikai flotta megbénítása a lehet leghosszabb időre.

A logikus választás a Pearl Harbur kikötő rommá bombázása.

A támadás váratlanságát néhány igen közvetlen tény is megkérdőjelezi.

A kérdőjelek

A hadüzenetet az 1940 óta megfejtett, az amerikaiak által Purple névre keresztelt (a német enigmához hasonló) kódolóberendezéssel továbbították. Ez azt jelent, hogy az amerikai hírszerzés valószínűleg a hadüzenet átadásakor már ismerte a hadüzenet tartalmát. Azt, a tényt, hogy a hadüzenetet átadni szándékozó nagykövetet megváratták, ennek az alátámasztására és cáfolatára is fel szokták használni.

A közeledő repülőgépeket a radarállomás jelezte, azonban az aznapra várt új B-17-esek érkrzésének gondolták

A kikötőhöz közel megtaláltak és elsüllyesztettek egy tengeralattjárót.

A támadás idején a kikötőben nem voltak ott a legértékesebb egységek a repülőgép hordozók.

A japánok is nagyot hibáztak

A két támadó hullám a hajókat és a repülőgépeket szinte teljesen leamortizálta, a kikötő és az üzemanyagtárolók azonban szinte sértetlenek maradtak.

Ha a Japánoknak sikerült volna a kikötői berendezésekben is komoly károkat okozni azoknak a helyreállítása jelentősen tovább tartott volna, időt adva a Japán flotta megerősítésére, a meghódított területeken található nyersanyagok segítségével.

Az üzemanyagtárolók támadása nem is volt tervbe véve, mivel azt gondolták, hogy a felszíni létesítmények csak a megtévesztést szolgálták, a valódi létesítmények a föld alatt vannak.

A 3. támadó hullámot több okból nem indították el:

• Úgy gondolták, hogy így is elég nagy kárt okoztak
• A veszteségek nagy részét a 2. hullám szenvedte el, mert az amerikai erők idő közben elkezdtek magukhoz térni
• Közeledett a naplemente
• Fogyóban voltak a támadó erők erőforrásai (üzemanyag, lőszer)

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!