A lakóépületek építésének új szabályai
A lakóépületek építésének szabályai a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés jogintézményének 2016. januári bevezetésével jelentősen megváltoztak, és az azóta eltelt időszakban több ízben is módosultak. A legújabb szabályozás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló, március 28-án kihirdetett 2017. évi XXIV. törvény április végi hatálybalépésével lép életbe.
Az új szabályozás lényege az, hogy a lakóépületek egy széles körének építéséhez, bővítéséhez nem építési engedély, hanem egyszerű bejelentés szükséges. Ez a változás azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl bárki bármit, bárhová építhet, sem azt, hogy az építtető által kitalált és kockás papíron megrajzolt lakóházat a kivitelező műszaki tervek nélkül megépítheti. A jövőben is be kell tartani az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (építési törvény) és a végrehajtására kiadott rendeletekben, továbbá a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) kormányrendeletben, valamint a helyi építési szabályzatban foglalt előírásokat.
A lakóépületek építésének egyszerű bejelentésére vonatkozó főbb szabályok a következők:
Az alábbi esetekben építhető lakóépület egyszerű bejelentéssel:
- új lakóépület, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert
- meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése – műemlék kivételével
- 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépületet, ha
az építtető természetes személy, az építési tevékenységet a saját lakhatása céljából végzi, és az így megépült új lakóépület nem tartalmaz egy lakásnál többet. - meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó méretűre bővítése – műemlék kivételével, ha az építtető természetes személy, az építési tevékenységet a saját lakhatása céljából végzi.
- az előző bekezdésekben foglalt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.
Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. A készenlétbe helyezés feltétele többek között a kivitelezési dokumentáció feltöltése az elektronikus építési naplóba, valamint annak igazolása, hogy mind az építész tervező mind a kivitelező rendelkezik felelősségbiztosítással.
A bejelentésről az első fokú építésfelügyeleti hatóság a készenlétbe helyezett elektronikus építési naplóból értesül. Az építésfelügyeleti hatóság a bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát (Szigethalom esetén a Pest Megyei Építész Kamarát), a települési önkormányzat jegyzőjét és a telek tulajdonosát, amennyiben nem a tulajdonos az építtető, vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.
Az építtető az építési tevékenységet a bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt nap elteltét követően kezdheti meg és folytathatja az építési törvény, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint.
A kivitelezés során az építész tervező kötelező tervezői művezetés keretében figyelemmel kíséri az építési folyamatot, és legalább hat alkalommal a helyszínen végzett művezetés során eseti bejegyzést tesz az elektronikus építési naplóba. Az épület megvalósulását követően, az utolsó helyszíni művezetés alkalmával arról tesz eseti bejegyzést az elektronikus építési naplóba, hogy a lakóépület a kivitelezési dokumentáció szerint valósulást meg.
Ha valamilyen okból a lakóépület kivitelezését a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, és a változás
- az épület alaprajzi méretét,
- az épület beépítési magasságát,
- a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
az épület telken belüli elhelyezkedését
érinti, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon eseti bejegyzéssel és a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével kell megtenni.
Ha az építtető az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül végzi vagy megszegi az egyszerű bejelentés szabályait, illetve a lakóépület megvalósítása jogszerűtlen vagy szakszerűtlen, de az épület, épületrész fennmaradása nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot, és az építési törvényben előírt egyéb feltételek is teljesülnek, akkor az építésügyi hatóság – az építtető kérelmére – fennmaradási engedélyt ad.
Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani, és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni. A hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A hatósági bizonyítványt az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba, és erről elektronikus úton értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.
Ha az új lakóépületet vagy meglévő lakóépület esetén annak bővítését a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg, akkor az elkészült új épületet, illetve a bővítményt le kell bontani és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.
Az egyszerű bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbeli eljárás megindítására okot adó körülménynek. Ugyanakkor a fennmaradási engedély megadása, valamint a bontás elrendelése során az építésügyi, illetve az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint jár el.
Ez a tájékoztatás az építési törvény 2017. évi XXIV. törvénnyel módosított 33/A. §-a és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) kormányrendelet 2017 márciusában hatályos szövege alapján készült, nem teljes körű. Amennyiben lakóépület építését vagy bővítését tervezi, forduljon építész tervezőhöz!
További információ:
https://epitesijog.hu/fooldal/2047-lakoepletek-epitese-bvitese-egyszer-bejelentessel-300-negyzetmeter-felett-is
A cikkben említett jogszabályok innen tölthetők le:
Krakler Judit
Szigethalom főépítésze
forrás: Szigethalom facebook
Szólj hozzá!
Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!