A Gazda már megint kapott egy üzenetet: Van egy ingyen elvihető Prága rádió Budapest környékén. Én ennek azonnal megörültem, mert azt jelenti megyünk autózni. Nem figyeltem eléggé. Itt Prága rádióról van szó. Nem férek el Csibésszel a kocsiban egy ekkora dög mellett (lehet, hogy ezért van ingyen?) .

A Gazdák összecihelődnek. Megy a telefonálás, hova, mikor kell érkezni, mi a legjobb útvonal. Ki tudja min aggódnak még (hogy az emberek mi mindenen tudnak aggódni, pedig ha van elég vakarás nagy baj már nem lehet). Nagy nehezen elindulnak. Nincs is semmi gond kb. félútig. Ott a navigáció felviszi őket fizetős autópályára. Mire észreveszik, már nem lehet letérni. Gyors jegyvásárlás. Mire ez kész, már ott is az ellenőrzőkapu. Vajon a vásárlás volt meg előbb vagy az ellenőrző kapu fényképe? Ez pár héten belül kiderül.

Megérkeznek a megbeszélt címre. Egy nagyon kedves gyűjtőtárs fogadja őket. Mutatja a szép Orion készülékeit. A Gazdának csillog a szeme, Gazdasszony éhes. A gyűjtőtárs mutatja a Prága rádiót. Egészen szép állapotban van. Gyorsan kerül mellé egy lemezjátszós Elprom (bolgár) készülék is. A gyűjtemény további darabjainak megtekintése során pedig egy mechanikus (ütőkaros) írógép is (Az minek neki? Nem gyűjti, végiggondolva örült neki, tehát kell).

A csomagtartó tele is lett pedig a hátsó üléseket is lehajtották. A Gazdasszony nagyon éhes. Gyorsan bekap pár falatot. Hazafelé már mindketten vigyorognak, mint a vadalma. A Gazda örül, hogy van még egy Prága rádiója, a Gazdasszony ezen felül azért is mert nem éhes.

Itthon

 

Hazajönnek. Engem kérdeznek, hogy ezt a hatalmas dögöt hogyan vegyék ki a csomagtartóból. Mondtam, hogy vittek volna engem, én magamtól  is kiszállok. De most az a hatalmas doboz van ott. Holnap meg kutyasuli. Addigra nekem kell a hely. Nem vicces a helyzet. ezt meg kell oldani.

A szomszéd fiúk örömmel szaladnak át, hogy segítsenek. Rögtön hárman. Elkapják és pillanatok alatt kint is van, pedig még mi is segítettünk.

A lakásban már nem fér megy a teraszra. Kap áramot nem szól. Ez nem jó. A Gazda szomorú, de mondja, hogy a gombok nagyon jók lesznek a „régi” Prága felújításakor, aminek több gombjáról hiányzik az alumíniumkupak, amely díszítő elemként szolgál (na ezt egy fénykép egyszerűbben magyarázza el). A két rádión azért van összesen annyi szép gomb, amire szükség van. Kicsit több is.

Az első pár csere simán megy. Az utolsó azonban kifog a Gazdán Mondom, hogy lerágom. Nekem erősek a fogaim, az őseim még mamutra is vadásztak az emberrel. Azonnal zavar a helyemre.

Sajnos 1972 óta a gombok úgy a helyükre gyógyultak, hogy az utolsó kicserélése lemarad. A Gazda szomorú,  a Gazdasszony mondja, nem baj, szép az így is. Nézd meg mi van a radiomuseum.org-on azon ennyi fényes izé sincsen.

 

Frissítés: A sok vacak mellé Csibész haverom is felkerült az oldalra, ahogy a Prágára vigyáz

 

 

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!