Százhalombattáról nem csak százhalombattaiaknak
Egy kormánypárti jelölt nyilvános propagandaanyagaiból valószínűleg még Észak-Koreában is szabadna cikket írni. Százhalombattán viszont nem. Abszurd történet következik arról, hogy milyen alacsony szintre milyen ijesztő mértékben gyűrűzik be a Fidesz paranoiája a kampányban.
A választások közeledtével szerettem volna lakóhelyemen, Százhalombattán segíteni az embereknek a tájékozódásban és a politikai döntésük meghozatalában. Éppen ezért már február elején elhatároztam, hogy írok egy pártatlan, leíró jellegű választási körképet a helyben induló jelöltekről és a szigetszentmiklósi központú 8. számú választókerület erőviszonyairól, ahová Százhalombatta is tartozik.
Meg is kerestem az ötlettel a város legrégebbi médiumát, az önkormányzati tulajdonú Százhalombattai Hírtükröt. A lapnál beleegyeztek abba, hogy vendégszerzőként online felületet biztosítsanak nekem. Az egyetlen feltételük az volt, hogy a megjelenés előtt az érintett képviselőjelölteknek el kell olvasniuk az anyagot.
A választókerület jelöltjeit a leginkább összehasonlítható módon szerettem volna bemutatni. Így ahelyett, hogy a jelöltek sokszor nagyon is különböző kampányanyagait böngésztem volna, elküldtem nekik a saját kérdéseimet, kérve őket, hogy egységesen ezekre válaszoljanak. Ezt majdnem mindenki korrekten meg is tette, egyedül az LMP-s Hevényiné Danics Nikoletta nem reagált többszöri megkeresés után sem.
De most jön csak az igazán érdekes rész!
Úgyszintén többszöri megkeresés után, március 12-én, 11 órakor válaszolt a regnáló fideszes jelölt, Bóna Zoltán munkatársa. Elutasítóan. Az alábbi e-mailváltás zajlott le.
Szűk két és fél órával később a Hírtükör egyik munkatársától a következő üzenet fogadott: „Szervusz Rafael, sajnálattal értesítelek, hogy a főszerkesztőnk úgy döntött, nem kérünk elemzést.” Azt ezt követő rövid párbeszéd itt olvasható:
A reakciómra adott válasz sokat sejtető: az illető egy szóval sem igyekezett tagadni a gyanúmat. Ez is arra enged következtetni, hogy a hirtelen pálfordulás mögött a Fidesz hatalmi nyomása állhat. Teljes bizonyossággal ez persze nem állítható, ám aki egy kicsit is jártas a politika világában, s nem teljesen naiv, az átlát a szitán.
Egyértelműsítem a fideszeseknek, hogy meg fogom írni a cikket, ha akarják, ha nem, s pár órával később a helyi lap főszerkesztője hirtelen meggondolja magát.
Kimondom nyíltan, hogy elkészítem azt a munkát, ami helyben felületet biztosítana a Fidesz itteni kihívóinak is, s rejtélyes módon pont aznap jut eszébe a főszerkesztőnek, hogy mégsem kér „az elemzésemből”. Micsoda véletlen!
Hogy mennyire Abszurdisztánban élünk, jól mutatja, hogy a Fidesz önnön jelöltjének bárki által elérhető szórólapjait, nyilvános anyagait sem engedi használni, amennyiben nem ellenőrizheti szóról szóra az adott cikk tartalmát. És itt csupán egy kéthetente 5000 példányban megjelenő helyi újságról van szó.
Ha ilyen kicsiben is ekkora a cenzúra, az attól való félelem a Fidesz berkeiben, hogy nem mindent ők irányítanak, akkor képzelhetjük, hogy milyen elnyomás alatt működnek a nagy városi és megyei lapok, na meg az országos kormánymédia.
Meggyőződésem, hogy ebben a történetben a Százhalombattai Hírtükör is a gőzhengerként működő fideszes akarat áldozata lett: ők aligha engedhetik meg maguknak, hogy a politikai nyomásnak ellenálljanak.
Én viszont ezt megtehetem, s hál’ Istennek erre van is felületem. Úgyhogy itt, az Azonnali oldalán közlöm a minden bizonnyal önös politikai érdekek mentén elkaszált cikkemet.
Szerző:Petróczi Rafael
A teljes cikket itt tudod elolvasni: azonnali.hu
Szólj hozzá!
Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!